Ha kandúrunk keserves hangot ad vizelés közben, vagy esetleg hiába ücsörög az alomtálcában, akkor gyanítható, hogy húgyköves.

Kandúr illetve herélt macskák között meglehetősen gyakori a húgykövesség, ami legtöbb esetben nem nagy kövek, hanem jobbára "homok" formájában okoz gondot. A hím ivarú állatok húgycsöve hosszú, viszonylag szűk, kanyargós, és a húgycső vége felé még szűkület is van, ami azt eredményezi, hogy itt összegyűlhet a homok, és enyhébb-súlyosabb mértékben vizelési nehézségeket okoz. Az állattartó rendszerint akkor észleli a problémát, amikor a baj már előrehaladott, az állat számára fájdalmas a vizelés (keserves hangot is adhat közben), vagy azt tapasztalja, hogy a macska igen gyakran megy az alomra, de esetleg teljesen eredménytelenül. Súlyos esetben némely állat szinte állandóan az alomban gubbaszt, legfeljebb csak néhány csepp vizeletet tud üríteni, vagy még azt sem. Nemegyszer a véres alom hívja fel a figyelmet arra, hogy valami probléma van. A macskák struvit kövessége   Macskák esetében leggyakrabban a struvit kövességgel találkozunk. A betegség kialakulásában szerepet játszik az eleség összetétele, de a húgyúti szervek gyulladása is, melynek eredményeként gyakran alakul ki ún. "mag", melyen "híznak" a kövek. Az elzáródás leginkább a húgycső vége felé történik (de előfordulhat magasabban is, főleg nagyobb kövek esetén), sok esetben már a katéter bevezetését is megakadályozva. Nem egy esetben láthatóvá válik a húgycső nyílásából kilógó fehéres, szürkés képlet.   A hólyag falának megvastagodása húgykövesség esetén (a hozzá gyakran kapcsolódó gyulladás miatt is) a betegség velejárója, és gyakran tapasztaljuk a vizelet vértől való elszíneződését, súlyos esetben akár vérvizelést is. A gyógykezelés   Abban az esetben, ha a katéter felvezethető a hólyagba, speciális oldószerekkel elvégezhető a hólyag ürítése, illetve a homok eltávolítása. Amennyiben a katéterezés nem jár sikerrel, a feszülésig telt hólyagból a vizeletet a hasfalon keresztül le kell csapolni a hólyagrepedés, illetve az urémia megelőzése érdekében. Nagyobb kövek ill. nagy mennyiségű homok eltávolítása érdekében szükség lehet műtéti beavatkozásra is. Fontos a megelőzés   A kezelés ill. megelőzés céljából indokolt a vizelet savanyítása. Terápiás célból ma már kiváló készítmények (csepp, paszta) állnak rendelkezésre. Ezek hosszan tartó alkalmazása azonban nem javasolt. Ma már kaphatóak speciális tápok, melyek etetése révén elérhető a vizelet kívánt mértékű savanyítása, és a húgykő képződés csökkenése. Sajnos idült húgyúti problémával küzdő állatok esetében még így is számítani lehet esetleges kiújulásra.   Abban az esetben, ha a húgycső végének szűkületénél jelentkezik ismételten az elzáródás, szóba jöhet az a műtéti megoldás, amikor a húgycsőnek ezt a szakaszát felnyitjuk, és a sebszéleket a bőrhöz kivarrjuk. Kandúrok esetében érdemes ezzel egyidejűleg ivartalanítást is végezni.